Szász Anna1956-ban vegyészként végzett az ELTE TTK-án.1965-69 között több ált.isk. tanított szeződéses nevelőként.1969-óta Újságíró.Üzemi lapoknál dolgozott.1969-1975 közöttGyermekünk című folyóirat külső munkatársa.A 90-es években Móra kiadó által megjelent Fiuk és Lányok évkönyvének több évfolyamában van jelen,részint szerzőként részint rovat szerkesztőként.1975-1992 nyugdíjazásáig Nőklapja,Népszabadság,Gyógyász Eü-magazinokban jelentek meg írásai.1997-től a mai napig állandó külső munkatársa az Esély című folyoiratának.

Válasz

Jókai Anna1932.11.24.született---------Szülei:Jókai Gyula-----Lukács AnnaGyermekei:Gábor------NóraKossuth díjas magyar író és költönő Digitális Akadémia alapító tagja.Tanulmányok:1956-61 Elte BTK magyar történelemPályája:1951-53 között könyvelő             1953-57 között népművelő              1957-61 ig főkönyvelő1961-ben tanári diplomát szerzett tanított általános isk,gimnáziumba,később írói hivatásának élt.1986-89írószövetség elnöke 1989-től elnökségi tag majd 1990-92. elnöke volt.A rendszerváltás folyamatában is fontos szerepet vállalt.Műveiből:Kötél nélkül               Mindhalálig               Jákob lajtorjája               Bölcsek és PásztorokDíjaiból: Magyar Köztársaság Érdemrend Keresztje              Magyar Kúltúra Lovagja              József Attila              Kossuth              Szépirodalmi Nívó               VII.kerület díszpolgáraJókai Anna új regénye:Godot megjöttNemrég így fogalmazott egy város látogatáson:az emberiség nagy része elvesztette az értéket:minden relatí,nincs mérce,elbillent a mérleg nyelve.Erre az állítására fűzte fel a továbbiakban az egész gondolatmenetét.Család,hazánk, Európa,a Föld:így tágította a kört,s mutatta be az értékvesztés.az elidegenedés,a globalizáció hogyan hat a ma emberére és társadalmára.A Godott megjött c regényében ezt az értékválságos állapotot vázolja fel.

Válasz

Kezdőlap Barlangtúrák Nyitvatartás, belépőjegyek Szent István-barlang Anna-barlang Overallos barlangtúrák Körtúrák a bükki 'ősember'-barlangokhoz 2007-11-24Földvárak 3. túra E-mail cím:Jelszó: Regisztráció Anna-barlangÁltalános információkA fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang bejárata közvetlenül a Szinva-vízesés mellett nyílikGalériaTovábbi 7 kép...A barlang a Szinva forrás vizéből kivált mésztufában keletkezett. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől. A barlang április 1. és október 15. között minden nap látogatható, 10:00-17:00 óráig (utolsó túra 17:00 órakor). A túrák óránként indulnak, minimális létszám 6 fő. Október 16. és április 14. között a barlang bemutatása szünetel. Azonban Karácsony és Szilveszter között, előzetes bejelentkezés alapján legalább 25 fő részvételével túravezetést biztosítunk. A túra időtartama: 30 perc A barlangi környezet, az ajánlott ruházat:Az Anna-barlang túravezetőnk kíséretében látogatható szakaszai villanyvilágítással ellátottak, utcai öltözetben bejárhatók. A közlekedést korlátok, lépcsők és egyenletes, vízmentesített sétautak segítik. A villanyvilágítás egyaránt elősegíti a biztonságos közlekedést, és a látványos barlangi képződményekben való gyönyörködést. Az Anna-barlang megközelítéseAz Anna-barlang a Tiszai-pályaudvarról 1-es vagy 101-es busszal, vagy 1-es villamossal a Diósgyőri-városközpontig, majd onnan 5-ös autóbusszal a Palotaszálló melletti, vagy a 15-ös autóbusszal a Hámori-tó melletti buszmegállóig, ahonnan kb. 200 m-es könnyű sétával érhető el a barlang. Személygépkocsival érkezőknek a Hámori-tó mellett kialakított parkolóban (a barlangtól 250 m-re) vagy a lillafüredi felső parkolóban (a barlangtól 600 m-re) érdemes parkolni. A barlang telefonszáma (csoportok bejelentése itt!):46/334-130 A barlangot üzemelteti:Bükki Nemzeti Park Igazgatóság3304 Eger, Sánc u. 6., 3301 Pf. 116.Tel.: 36/422-700, 411-581, Fax: 36/412-791E-mail: bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu >>> Nyitvatartás, belépőjegyek árai BarlangismertetőA Jézus Szíve elnevezésű képződmény fülkéje. Esküvők különleges, évtizedek óta kedvelt helyszíneA barlang kialakulásának különlegessége, hogy üregeit nem utólag oldotta, vájta a víz a befoglaló kőzetbe, hanem azzal egy időben keletkezett. A Lillafüred felett felszínre törő Szinva-forrás vizéből kivált, a völgytalpat kitöltő mésztufa lerakódás mintegy két kilométer hosszúságban, a barlangnál 40 métert meghaladó vastagságban fejlődött ki. Egész Lillafüred - a Palota Szállóval együtt - erre az üregekben gazdag édesvízi mészkőre települt. A mésztufa a mélyből feltörő karsztforrásokból válik ki a felszínen. A télen-nyáron közel azonos hőmérsékletű (8-10 °C) bővizű források medrében megtelepedő mohák és algák élettevékenységük során szén-dioxidot vonnak el a vízből, mely elősegíti a vízben oldott mész kiválását. Áttufásodott levél maradványa a barlangbanA mészkéreg a vízbe hullt szerves és szervetlen anyagot (falevelek, növények termései, kavicsok stb.) vékony kéreggel vonta be, majd teljesen befedte, így a mésztufa barlangban számos levéllenyomat és sok megkövesedett ág, fatörzs, vékony gyökér formájú tufaképződmény figyelhető meg a falakon (természetesen a szerves anyag már elkorhadt, és helyét tufaanyag töltötte ki). Az Anna-barlang kialakulása szorosan összefügg a Szinva-patakból kivált mésztufával és a barlangban fakadó forrásokkal (Anna-I. II. III. források). A Szinva medrében a klasszikus módon történő tufaüreg-képződés ma is megfigyelhető. A tufaüreg felszíni vízfolyásból történő képződésének folyamata úgy körvonalazható, hogy a víz a túlhajló peremen a vízfolyás irányában növekedő moha és alga növényzet él, mely élettevékenysége során a mészkiválást elősegíti. Így a perem szélességében és lefelé fokozatosan vastagodik, boltozattá alakul, később az alatta levő tér egészen beboltozódhat. Az Anna-barlangban járva megfigyelhetjük a beboltozódás során keletkezett termek mennyezetét, ahol a mohafonatokon, gyökereken képződött bekérgeződések láthatók. A barlang kialakulásában - a Szinva medrében történő üregképződés mellett - nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az üregrendszerben feltörő, jelentős vízhozamú Anna-forrásoknak is. Az üregképződés, azaz a tufakőzet oldódása, valamint a vízfeltörés okozta erózió nem tarthatott lépést a Szinva-patakból történő tufaképződés ütemével, így az üregek füzére - melyet az Anna-források vízfolyása fűzött egybe - beboltozódott, de a légteres járatok visszamaradtak az állandó forrásműködés következtében. Idővel a források kifolyási szintje a Garadna-patak bevágódása miatt alábbszállt, így a barlang felsőbb járatszakaszai szárazzá váltak, a víz alsóbb szintre ereszkedése miatt. A barlang feltárásának története külön érdekesség, mely szorosan összefügg a Garadna-Szinva-völgyi vaskohászat hőskorával. A 18. században Fazola Henrik a Garadna- és Szinva-völgyben több helyen vashámorokat létesített, a bővizű patakok és források vízenergiáját hasznosítva a ráverő kalapácsok és egyéb gépek működtetésére. A Kincstár 1770-ben megvette a kis üzemeket, és korszerűsítette azokat. Ekkor épült a Garadna-patakra a Hámori-tavat felduzzasztó első gát is. A jelenleg is látható gát ennek helyén épült 1810-12-ben. A Szinva-völgyben létesített vashámorok vízellátása céljából 1833-ban a mésztufadomb aljában lévő vízfakadást követve tárót hajtottak, melynek során kisebb-nagyobb természetes üreget fedeztek fel. A forrás akkori elnevezése (Háromforrás-barlang) vagy a táróban feltárult több vízfakadásra, vagy a felszínen eredetileg a táró hajtása előtt meglévő több forrásra utal. Az 1833-ba hajtott 94 m összhosszúságú táró csak az I. forrásig készült el. Az Anna II. és a III. forrásokat az 1949-53 között végzett vízműépítési munkák során tárták fel. Folyosórészlet: faragott "ajtófélfa"Az 1833-ban hajtott 94 m hosszúságú vágat kb. 50 m-nél természetes terembe lyukadt, melyből négy további terem vált bejárhatóvá. A felfedezést követően a vágatot kiszélesítették, a víz fölé fahidakat, pallókat helyeztek, és helyi vezetőkkel mutatták be a barlangot. 1847-ben járt a barlangban Petőfi Sándor is. Az első, kezdetleges kiépítést követően a barlangot elhanyagolták. Kadič Ottokár 1912-ben a Szeleta-barlang ásatása során felkereste - akkor Hámori-barlang néven - a feledésbe merült mésztufa üreget, és az addig ismert részeket felmérte. 1913-ban a következőket írja erről (Jelentés a Barlangkutató Bizottságnak 1912. évi működéséről Barlangkutatás, 1913.) Folyosórészlet"A Hámori barlang kutatása és felmérése. A harmadik barlang, amelyet a Miskolczi Múzeum adományából kutattam a Hámori-barlang. A barlang két részből áll, mesterséges altáróból és természetes üregből. A hámori vasgyár idejében a mostani Topczer-féle vendéglő mögött és a fogyasztási szövetkezet mellett bővizű forrás fakad. A forrást az akkori vasgyár óhajtva kihasználni a víz belső folyását olyképp szabályozta, hogy a forrástól kezdve délnyugati irányban egyenes altárót hajtatott az ott képződött diluviális mésztufába, amelyből a forrás fakad. Munka közben 50 m távolságban közepes nagyságú üregre akadtak, amely mindvégig a mésztufában fejlődött. Az elég komplikált szerkezetű barlang falai végig mésztufa képződményekkel voltak burkolva, amelyek a barlangnak egészen sajátos jelleget kölcsönöztek. E barlangban végzett kutatás főleg a barlang felmérése és keletkezésének tanulmányozására szorítkozott." A Jézus Szíve elnevezésű képződmény1926-27-ben a Palota-szálló építése kapcsán, és a Szent István-barlang feltárásának eredményességének hatására a barlangban további részeket tártak fel Révay Ferenc főerdőmérnők tervei és irányítása alapján. Ekkor készült el a jelenleg is használt, a Szinva-vízesés mellett nyíló 40 m hosszú bejárati táró, a járatok mintás műkőburkolata, a Szívnél látható fakorlát, a barlang első elektromos világítása, és további természetes üregek feltárása. A munkák befejeztével Anna-barlang néven nyitották meg. Az Elvarázsolt KastélyA második világháborút követően, 1949-51-ben kötötték be a forrásokat Miskolc ivóvíz-ellátásába. Mivel az egészségügyi előírások kizárják, hogy a forrástárókban látogatás történjen, emiatt a barlang egy részét elzárták a látogatók elől. A lefalazás után megmaradt idegenforgalmi szakaszt az ötvenes években újították fel, s nyitották meg a nagyközönség előtt. A barlangnak négy bejárata van, 264-282 m közötti tengerszint feletti magasságban. Mindegyik mesterségesen kialakított; két bejárat a járatok bemutathatóságát teszi lehetővé. Eredetileg a forrástárón keresztül történt meg a látogatók bevezetése a barlangba, 1927-1949 évek között. KépződményekAz üregrendszer különleges, csipkefinomságú forrásmészkő képződményei miatt egyedi értéket képvisel. Képződményei országos viszonylatban egyedülállóak, emiatt a barlang európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Az általánosan más barlangban is előforduló cseppkőképződményeken túl gömbszerű, 40-60 cm átmérőjű héjszerűen felépülő hagymaszerű képződmények is előfordulnak, melyek vízfelszín közelében válhattak ki. A legjellegzetesebb, egyedülálló képződményeket jellemezni szinte lehetetlen. A furcsa, gyökerekre, fadarabokra kirakódott, és az időközben elkorhadt szerves anyag helyét kitöltő tufa megjelenése helyenként csontszövet vagy természetes tengeri szivacs szövetének felnagyított megjelenítéséhez hasonlatosak, vagy másik hasonlattal élve, vert csipkéhez hasonlatosak. A hasonlítgatás nem szerencsés azonban, mert a természet egyedi képződményeiről beszélhetünk. Az általánosnak tekinthető függő cseppköveken túl igen változatos, jellegzetes gyökér, fa, moha bekérgeződésekből alakult képződmények fordulnak elő. A csipkeszerű, szövetszerű bonyolult képződmények jobbára sértetlenek, és ezek adják a barlang egyedi értékét. A barlangban Dr. Kolozsváry Gábor végzett 1933-ban rovartani vizsgálatokat. A barlang bejáratában és kijáratában végzett gyűjtést (a belső szakaszon semmit nem talált), melynek eredményeként 15 barlanglakó egyedet, két barlanglakó fajt regisztrált. A barlangban az Elvarázsolt Kastély közelében 9,6 &grad;C fok hőmérséklet mérhető. A felső pincében a hőmérséklet néhány tizedfokkal magasabb, téli időszakban. A barlangtúra A 40 m hosszú bejárati táró vezet az első állomásra, a Hallba. A barlang falának alsó felén jól látható a mesterséges tágítás nyoma. A mennyezeten mésztufával bevont fagyökerek, a terem bejárata felett pedig fenyőágak lehajló ága látható. A plafonon az üregbeboltozódásra utaló bekérgezett mohafonatok is megfigyelhetők. A Hallból nyíló egyik folyosó vezet a Hármas Kapuhoz, amelyhez legenda fűződik. Attól függően, hogy melyik kapun halad át a látogató, halála után a Mennyországba, vagy a Pokolba jut. A továbbvezető kanyargós folyosón érhető el az Északi-fény nevű terem, amely a barlang egyik legszebb látnivalóját kínálja. Nevét a plafonon megfigyelhető tűszerű képződmények alkotta hullámzó mésztufa függönyről kapta. Éva Almafája a ParadicsombanA továbbvezető mesterségesen tágított járat vezet a Jézus Szívéhez, amely jobbra egy kis teremben látható. E szív alakú cseppkőképződmény alatt mai napig esküvők köttetnek. Az innen továbbvivő lépcsősoron a Paradicsomba juthatunk, ahol egy élő fához hasonló képződmény figyelhető meg, mely az Éva Almafája fantázianevet viseli. A Paradicsomot elhagyva, a folyosó a Cseppköves-terembe vezet, melyben a mésztufabarlangokra kevésbé jellemző képződmények, cseppkövek figyelhetők meg, melyek az üreg kialakulását követően képződtek, és képződnek ma is. E terem érdekessége még egy szinte teljes épségében megmaradt megkövesedett tölgy makk. A cseppköves teremből rövid kanyargós folyosó vezet a már megismert Hallba, ahonnan a bejárati tárón keresztül a felszínre juthatunk. Kérjük kedves Látogatóinkat, hogy a föld alatti világ megtekintésekor vegyék figyelembe és tartsák be barlangjainkban érvényes viselkedési szabályokat: A barlang alakzatainak, cseppkövek érintése tilos! A betonozott járófelületekről való letérés, a korlátokon való átmászás tilos! Dohányozni, szemetelni, hangoskodni, feleslegesen zajt kelteni tilos! Fényképezni és videofelvételt készíteni kizárólag a túravezető engedélyével lehet! Ittas állapotban a barlangban tartózkodni tilos! Kutyát vagy más állatot a barlangba bevinni tilos! A barlang állatvilágát zavarni tilos! Oldalfelelős: Ferenczy GergelyUtolsó módosítás: 2006-02-03 09:00:38

Válasz

Biztos emlékeztek arra amikor felröppent az a hír hogy túladagolásban meghalt Anna Nicole Smith.Most új bizonyítékok kerültek elő úgy néz ki hogy megölték a szőke plasztik modellt.Gyanusítottként hallgatták ki a modell szpichiáterét.Az orvosa is gynúba keveredett mert ő írta fel a modellgyógyszereit amit a szobályába találtak.Lehet hogy félre kezelték? Egyenllőre még nyomoznak.

Válasz